Klaus divatot teremt?

Mindent meg lehet tenni, de mindennek van következménye. Hogy Klaus makacskodása mit indít el, még nem tudhatjuk. Egy biztos, mivel Klaus kötötte az ebet a karóhoz, most nyert. De az eb elszabadulhat, akármikor.

Mi lesz, ha Klaus példáját követik majd a többiek? Képzeljünk el egy olyan brüsszeli tárgyalást, ahol az állam és kormányfők tanácsülésén Ausztria bejelenti, csak akkor ratifikálja a cseheknek adott mentességet, ha az nem vonatkozik a Benes dekrétumokra. Fico a szlovák-szlovén korridor létrehozását követeli Burgenland és Nyugat-Magyarország mintegy száz kilométer széles sávjával. Orbán szerint a magyar ratifikálás feltétele a Benes dekrétumok miatt jogfosztott magyarok kártalanítása, valamint Dél-Szlovákia átadása. Németország visszakéri Danzigot és Kelet-Poroszországot. Amikor mindez teljesül a románok is beszállnak, és a Tiszáig akarják tolni Románia nyugati határát.

Görögország csak akkor ismeri el, hogy Makedonia létezik, ha Angela Merkel bohócsipkában és hálórékliben cigánykerekezik az Alexon.

Elképzelhetetlen? Ugyan miért? Ha Klaus megkapta, amit akart?

Ha valóban megkapja, akkor vagy nincs megállás, vagy a csehek más vonatkozásban még nagyon megkapják. Egyik sem jó opció.

Nekünk azonban egy szempontból hálásnak kell lennünk. Soha nem tudtuk volna olyan erővel bebizonyítani, hogy a Benes dekrétumok ügye létező probléma a mai Európában, mint tette ezt Klaus.

Mi a teendő? Mivel az Orbán kormány megalakulásáig nem jut el a cseh lábjegyzet a ratifikációig, ki kell tartani amellett, hogy Magyarország nem fogadja el a kivételezést. (A mai parlamentben simán átmenne.) Ugyanakkor meg kell indítani a Szlovák állam ellen a lehető legtöbb eljárást, hiszen ők nem kértek és nem kaptak kivételt.

Igen, Klaus eldobta a követ, s ma még nem tudni hol áll meg.

Surján László