A keresztényeknek a közéletben való részvétel helyzetüknek megfelelően kötelező. A passzivitásért a büntetésük az, hogy náluk hitványabbak fognak uralkodni.
Történelmi jelentőségű ünnepséget tartottak július 11-én, Szent Benedek ünnepén a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban, amely önállóságot és történelmi emlékhely státuszt is kapott.
Megfontolásra ajánljuk ezt az írást mindenkinek, aki most kesereg az áprilisi választások eredménye miatt, és azoknak is, akik borzadva figyelik azt a beszédstílust, gőgöt, a másik ember megalázását a parlamentben és a közösségi médiában, ami uralkodóvá lett. Jelek ezek, amelyekre Istenhez fordulással kell válaszolni.
Az erkölcs (nem moralizálás!) és az alkotmányos, intézményes rend egyáltalán nem csupán hangzatos szlogenek, hanem a normális emberi együttélés és a jó kormányzás garanciái.
Ezt jelenti sziklára építeni egy politikai közöséget: a mezei talpasok állandó és következetes megbecsülését, az ő hangjuk felerősítését a hétköznapi valóságtól elrugaszkodó vezetés felé.
A hatalmas technológiai változások kezeléséhez a pápa azt javasolja, hogy alakítsunk ki "egy józan, mégis igényes keresztény életprogramot". A cél egy a közjóra épülő világ építése.
A magyar egyházak kifejezetten érzékenyek a megbélyegzésre, mivel kísértetiesen emlékeztet arra, ami a második világháború után nagyon gyorsan nyílt egyházüldözéshez és ellehetlenítéshez vezetett. Mindannyiunk közös felelőssége, tiszásoké és nem tiszásoké is, hogy ennek most még a közelébe se jussunk el.
Tényleg nehéz megérteni, hogy egy magát jobboldalinak, sőt konzervatívnak nevező figurának (pardon, miniszterelnöknek) pontosan mi lehet a problémája a Nemzeti Hitvallással, amely épp ezeknek az értékeknek a gyűjteménye.
Amikor majd a zsinagógákba vagy a hatóságok és hatalmasságok elé hurcolnak benneteket, ne gondolkozzatok rajta, hogyan védekezzetek, vagy mit mondjatok, mert a Szentlélek abban az órában majd megtanít rá benneteket, hogy mit kell mondanotok.”
„A hit és a szeretet országát kell felépítenünk. A szeretet országát nem lehet gyűlölettel építeni” – hangsúlyozta a Szombathelyi egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a csíksomlyói ünnepi szentmisén elmondott beszédében.
Tudomásul kell vennünk: a tartós nemzeti elvű kormányzás egyik külső feltétele, hogy azt időről időre meg kell szakítania egy-két ciklusnyi tanulási időnek. Tekintsük ezt a demokrácia fenntartási költségének!
Az est fő vendégeként Azbej Tristan, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár kormányzati munkájáról, annak hátteréről, valamint a tágabb politikai és civilizációs összefüggésekről beszélt a fiatal közönség előtt.
A 34. Kereszténydemokrata Est vendége Földi László nemzetbiztonsági szakértő, a Védett Társadalom Alapítvány elnöke volt, beszélgetőtársa ezúttal Dr. Máthé Zsuzsa. Fellépett Soós Réka népdalénekes, az est házigazdája Harrach Péter, az MKDSZ elnöke volt.
A nagy hagyományokkal bíró városligeti rendezvény meghívott vendégei ezúttal Latorcai Csaba, Rétvári Bence és Fülöp Attila KDNP-s államtitkárok voltak. A közelgő adventi időszakhoz illő zenei műsort Szilágyi Kinga Katinka hárfaművész és Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész adták elő. A beszélgetést M. Dobos Marianne vezette, az est házigazdája Harrach Péter, az MKDSZ elnöke…
Az őszi szezon első Kereszténydemokrata Estjének vendége Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt. Fellépett Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Ninh Duc Hoang Long operaénekes, és további rangos művészek is.
Az elsősorban fiataloknak szóló, immár 12. Kerkai Est vendége Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter volt, a kulturális blokkban Heinczinger Miklós,…
28. alkalommal rendezték meg a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fórumát az Országházban. A téma ezúttal a szenvedélybetegségek voltak, különös tekintettel…
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) 27. alkalommal rendezte meg a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fórumát a Parlament felsőházi termében „A…